https://leverloan.com/personal-loan

Clusters in EuropeA Pólus Programiroda az Európai Bizottsággal együttműködve 2009. január 26-27-én kétnapos nemzetközi konferenciát rendez Budapesten.

A konferencia célja, hogy az EU újonnan elfogadott klaszterpolitikája, illetve a legjobb európai klaszter gyakorlatok ismeretében alakítsuk a közép-európai klaszter fejlesztési gyakorlatot, illetve a konferencia keretében bemutassuk a magyar klaszterpolitika sajátosságait, az egyedi kihívásokat és az azokra adott válaszokat.


A klaszterek és a klaszteresedés évtizedek óta foglalkoztatják Európa gazdasági szereplőit, tekintettel az együttműködésben rejlő gazdasági potenciálra, kiemelve ebben a KKV-k és a K+F+I együttműködések szerepét. Az elmúlt években a Közép-európai országok, köztük Magyarország is komoly lépéseket tettek annak érdekében, hogy az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján elősegítsék a vállalkozások hatékony együttműködését.

Ez a munka folyamatos kihívásokat rejt magában, amelynek a legjobb tudása szerint szeretne megfelelni minden érintett szakember. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy minél alaposabban megismerjük egymás tapasztalatait.

Megerősíti a téma fontosságát az is, hogy a közelmúltban az Európai Unió is előre mutató intézkedéseket tett annak érdekében, hogy az európai klaszterek, együttműködések még inkább versenyképesek legyenek, és kormányzati szinten jól megalapozott klaszter stratégiák kerüljenek kialakításra.

A Lisszaboni célok elérésében a klaszterek egyre növekvő szerepet játszhatnak, ami különös jelentőséget ad témánknak, figyelembe véve Európa versenyképességi kihívásait.

A klaszteresedéssel foglalkozó szakemberek nemzetközi tapasztalatcseréje tovább tudja erősíteni tehát a hazai pólus program és a régió hasonló erőfeszítéseinek sikerét, ezért szervezzük meg a „Clusters in Europe – do clusters drive the Lisbon process” konferenciát.

Bízunk benne, hogy Önt is a résztvevők között üdvözölhetjük január 26-27-én.

Tisztelettel:
dr. Zombori Zita
Ügyvezető igazgató
Pólus Programiroda Kht.


Szekció témák – 2. nap

 

I. Iparági szekció

A gazdaságfejlesztés és a területfejlesztés csak úgy lehet sikeres, ha a részpolitikák koherensek. Az Európai Klasztermemorandum szerint a klaszterpolitika nem más, mint egy olyan mechanizmus, amely a meglevő politikák hatékonyabb alkalmazását teszi lehetővé. Sok példát láthatunk arra, ahogy a kialakuló klaszterpolitkák befolyásolják a nemzeti iparpolitikák szektorális és horizontális fókuszpontjait.

A szekció a következő kérdéseket vitatja meg:

  • Hogyan tudja a klaszterfejlesztési politika az iparpolitikát legjobban támogatni és fordítva?
  • Van-e szükség erős nemzeti ágazati politikára vagy a gazdaságfejlesztésnek a klaszteresedést kell a középpontba helyeznie?
  • Milyen a szerepe a határon átnyúló kapcsolatoknak az ágazati politikában?

 

II. Hálózatfejlesztés szekció

Az Európai Klaszter Memorandum szerint egy hálózati társadalomban minél több a kapcsolat, az összeköttetés és az interakció annál nagyobb a potenciális hozzáadott értéke különösen a szellemi javak fejlődésében. Habár a hálózatfejlesztés a klaszterépítés meghatározó eleme, de a nemzeti klaszterpolitikák különbözőek a hálózatfejlesztési eszközök természetét, hatókörét és pénzügyi támogatását illetően.
A szekció a következő kérdésekre keresi a választ:

  • Milyen szerepet vállaljon fel az állam a hálózatok fejlesztésében? Szükséges-e egyáltalán állami szerepvállalás?
  • Mik a különböző országok gyakorlatának tapasztalatai?
  • Mitől válik a klasztermenedzser jó hálózatfejlesztővé?
  • Milyen lehetőségeket és kockázatokat rejt a klaszterek együttműködése a hálózatfejlesztés szempontjából?

 

III. ‘Világszínvonalú Klaszterek felé’ szekció

Az Európai Klaszter Obszervatórium felmérése szerint jelenleg több, mint 2.000 statisztikailag jelentős klaszter működik Európában, de ezek közül csak kevés tekinthető valóban „world class cluster”-nek. A közelmúltban elfogadott EU bizottsági közlemény végső célként az innováció-vezérelt világszínvonalú klaszterek fontosságát hangsúlyozza az európai versenyképesség növelése érdekében.

A szekció tárgyalja többek közt a világszínvonalú klaszterek kialakulásának előfeltételeit, az EU, a tagállamok és a klaszterek szerepét.

  • Hogyan növelhető az innovatív kkv-k szerepe ezen kiválósági klaszterekben?
  • Milyen eszközökkel lehet segíteni a klasztereket abban, hogy tevékenységükben nemzetközivé váljanak?
  • Az egyes tagállamok hogyan járulhatnak hozzá az EU által kitűzött célok megvalósításához?

 

IV. Lisszabon szekció

Az Európai Unió Lisszaboni Stratégiája a növekedést és a foglalkoztatást helyezi a középpontba. .Az Európai Bizottság a Stratégia megvalósításában a Kohéziós Politikát tekinti a legfőbb eszköznek az egyes tagállamokban. A Kohéziós Politika keretén belül a klaszterek és a növekedési pólusok ígéretes koncepciónak tűnnek a multi-pólusú és ezért területileg kiegyensúlyozott fejlődés fenntartásában az összgazdasági hatékonyság veszélyeztetése nélkül („A Lisszaboni Stratégia területi szempontokat figyelembe vevő megvalósítása”)

A szekció a következő kérdéseket tárgyalja:

  • Mi a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretek szerepe a Lisszaboni Stratégia valóra váltásában? Hogyan értékelhető ez a szerepvállalás? Hogyan biztosítható a konzisztencia a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretek és a Nemzeti Reform Programok között?
  • Melyek a legjobb kohéziós politikai eszközök a Lisszaboni Stratégia megvalósítására? A hagyományos vissza nem térítendő támogatások, vagy a visszatérítendő „JEREMIE” típusú eszközök?
  • Hogyan járulhatnak hozzá leginkább a klaszterfejlesztési és a növekedési pólusokra fókuszáló politikák a Lisszaboni Stratégiához?